A hekiszek a hetvenes �vek v�g�t�l sz�m�t versenysportnak, jelent�s sz�m� versenyt �s bemutat�t tartanak minden �vben. A sport�g hivatalos szab�lyzat�t a verseny-hekiszek nemzetk�zi szaksz�vets�ge, az IFB (International Footbag Committee) adja ki. A legn�pszer�bb verseny-hekiszek t�pusok: a "h�l�s-hekiszek" �s a szabadst�lus�, a "freestyle".

A h�l�s-hekiszek

Egy�ni vagy p�ros j�t�k - ak�r a tenisz vagy a r�plabda -, ahol a j�t�kosok kiz�r�lag a l�bukkal r�gj�k �t a hekiszeket a kb. 160 centis h�l� f�l�tt. A p�ros h�l�s j�t�k ink�bb a r�plabd�ra hasonl�t: a j�t�kosok oldalank�nt h�romszor �rinthetik a labd�t.
Az egy�niben ehhez k�pest a j�t�kosoknak csak k�t �rint�s enged�lyezett oldalank�nt. A hekiszek - mely �ltal�ban egy 32 oldal� b�r vagy m�b�r labda - csak t�rd alatt �rintheti a j�t�kos test�t. A h�l�s-hekiszek p�lyasportk�nt a tenisz �s r�plabda strat�gi�it �tv�zi. A j�t�kosok gyakran "r�pt�zik" le a labd�t a h�l� felett, ak�r "letalpalva", ak�r "lebels�zve", ak�r "leokszizva" azt.
M�g enn�l is l�tv�nyosabb, ahogy a v�d�j�t�kosok mentik ezeket a r�pt�z�seket, �s a leveg�ben blokkolva azokat, l�tv�nyos l�b-l�b elleni k�zdelem alakul ki a h�l� felett.
A p�lya kb. 6,2 m x 13,6 m, n�gy azonos m�ret� adogat�udvarral, ak�rcsak a tollaslabd�ban. A szerv�l�s keresztbe t�rt�nik, hasonl�an a teniszhez. A pontoz�s a r�plabda szab�lyai szerint alakul: csak az "adogat�" �rhet el pontot. A j�tszm�kat 11 vagy 15 pontig j�tssz�k, ahol minimum k�t pont k�l�nbs�ggel lehet nyerni.
Egy meccs �ltal�ban k�t nyert j�tszm�ig tart. T�bbf�le verseny-lebonyol�t�si rendszer is l�tezik. A gyakoribb a k�rm�rk�z�ses "round-robin".

A "freestyle" st�lus

A szabad st�lus� hekiszek a sport m�v�szi form�ja. Lehet bonyolult mozdulatsor�, amit a szem is alig tud k�vetni, �s lehet "finomabb", lassabb, ak�r egy lass�tott felv�tel.
Ezek a vari�ci�s lehet�s�gek teszik neh�zz� a freestyle b�r�inak dolg�t, a pontoz�st. Hogy ez k�nnyebb legyen, a versenyz�ket n�gy kateg�ri�ba sorolj�k: koreogr�fia, neh�zs�gi fok, v�ltozatoss�g, �s el�ad�sm�d alapj�n.
A rutinfeladatok el�ad�sa zen�re t�rt�nik, �s a pontoz�sba a zene �s tartalom �sszhangja is belesz�m�t. Szempont m�g az eredetis�g �s a kreativit�s is. Minden mozdulatnak vagy tr�kknek van egy meghat�rozhat� bonyolults�gi foka. Az egyes mozdulatok bonyolults�gi mutat�inak �tlaga, �s az �sszmozdulatok neh�zs�gi �rt�ke adja a j�t�kos neh�zs�gi besorol�s�t.
A "v�ltozatoss�gi" r�szben a j�t�kosoknak �t f� kateg�ria mozdulataib�l �ll� elemeket kell el�adniuk: 1. l�b�gyess�g (l�bbal k�r�zni a labd�val), 2. labdatart�s (a labda elkap�sa), 3. csavarok, rep�t�sek (ak�r "vakon"), 4. nem megszokott fel�let ( talp, s�pcsont, vagy fej), 5. keresztez� mozdulatok (a l�bbal keresztezve a test m�sik oldal fel�).
Az el�ad�sm�dot a k�nnyeds�g, a magabiztoss�g, �s mindenekel�tt az alapj�n �rt�kelik, hogy a j�t�kos hogyan k�pes a labd�t a f�ld f�l�tt tartani.